 Az üzletekben elképesztő mennyiségű és fajtájú kétkerekű közül választhatsz. Ha messziről elkerülöd a hipermarketeket, és helyettük a jobb sportboltokat vagy a kerékpár szaküzleteket választod, akkor jó eséllyel remek biciklit fogsz tudni venni. Tartósat, erőset, olyat, ami sokáig kiszolgál majd. Így vásárol az emberek 90 százaléka. A maradék 10% ennél többet akar. Azt a bizonyos "Freedom!" fílinget. Amit valószínűleg te is keresel, hiszen nem véletlenül vagy itt. Olyan bringát, ami pontosan azt tudja, amit vársz tőle. Aminek a stílusa ugyanaz, mint a tiéd. Amiből nem jön szembe még egy. Amit ha meglátnak a barátaid a romkocsma előtt, akkor lebuktál, mert tudják, hogy ott vagy. Nem sejtik: tudják. Mert nem fordulhat elő, hogy valaki megállt ott egy olyan bringával - mert nincs még egy olyan bringa. Az a te biciklid.  Aztán teljesen szétszedtem - konkrétan kicsontoztam -, homokfújás után új színt kapott, teleraktam olyan alkatrészekkel, amilyenekkel elképzeltem. Nem sok maradt az eredeti formájából. Minden másképpen lett rajta, mint volt. És főleg másképpen, mint más bicikliken. Aztán felültem rá, és az első értelmes magyar szó, amit ki tudtam mondani... Igen: "Freedom!" Ezt a kis önéletrajzi ihletésű részt bátran ugord át: 99% az esély rá, hogy nem érdekel. Azoknak írtam le, akik feltennék a kérdést, hogy ki is ez az ember. Eredetileg repülőgép-műszerész lennék. Illetve... A fene tudja, mi lennék eredetileg. Érettségi után repülőgép-műszerésznek tanultam először a MALÉV-nál. (Sose gondoltam volna, hogy egyszer ez még történelem lesz). Aztán jártam az ELTE BTK-ra is, magyar szakra, de fél évvel a vége előtt határozatlan időre abbahagytam. Azóta nem folytattam, és ez már így is marad. Van egy bélyegzőkészítő cégem, ez tehát a munkám eredetileg.Negyven körül a férfiakra rátör a kapuzárási pánik. Van, aki becsajozik, van, aki vesz egy piros sportkocsit. Én elkezdtem bringákat építeni. Mindenki másra zakkan rá.Mások elhagyott állatokat mentenek meg, én a jobb sorsra érdemes, elhanyagolt bringákat cserkészem be, megveszem, és megépítem őket úgy, ahogy fiatal korukban is szerettek volna kinézni. Soha nem építek két egyforma kerékpárt.A bringákat nem csak építem, járok is velük. Budapesten, vidéken, mindegy, hol, csak aszfalt legyen (lehetőleg bicikliút). Azt szeretném, ha minél többen járnának két keréken - de nem egyszerűen bicikliznének, hanem igazi, stílusos bringákon ülnének.Ráadásul mára az igazi, nagy történelmi márkák földi maradványait - nem sérült, csak néha erősen lelakott darabok, de néha bámulatosan jó állapotban megőrzött példányok is vannak köztük -, szóval a régi álombringákat, amelyekről álmunkban sem mertük gondolni, hogy valaha meg tudjuk majd fizetni, nagyon is elérhető áron meg lehet szerezni. Egy merész átépítés után van egy bringád, ami alig kerül többe, mint egy sportboltban kapható erős közepes kerékpár, de neve van, stílusa van, és az van benne, amit akarsz. Többnyire a vele közel azonos áron beszerezhető bolti daraboknál sokkal jobb cuccokkal van felszerelve. És nincs belőle még egy. Tudom, ez 100 emberből 90-nek nem fontos. De ha te is a maradék 10 közé tartozol, akkor először is üdv a klubban, másodszor meg... ... MIRE VÁRSZ??? Neked mi az első értelmes magyar szó, ami eszedbe jut, amikor felülsz a nyeregbe és elindulsz? Ültél már egy igazi GeekBike nyergében? Akkor hát??? |